A „Nami király megtérése” című kötet (Rakovszky Zsuzsa fordításában / átdolgozásában) nem önálló, új jain szentírás, hanem:

• jain legendák irodalmi feldolgozása,
• amelynek alapja az Uttarādhyayana-sūtra (magyar átírásban: Uttaradzsdzshajanaszutta) – ez egy ősi jain szöveg.

Hol helyezhető el a jain vallási irodalomban?

Nagyon röviden:

1. Eredeti szent szöveg

- Az Uttarādhyayana-sūtra a śvetāmbara hagyományban a kánon (āgama) része. - A digambara hagyomány ezt a művet tiszteli és idézi, de nem tekinti a saját kánonjába tartozó eredeti āgamának – inkább fontos, régi szövegnek/forrásnak.

1. A magyar könyv helye

- A „Nami király megtérése” maga nem kánoni szentírás, hanem: - fordítás / válogatás / irodalmi átdolgozás - képekkel, magyarázatokkal kísért népszerűsítő jellegű könyv. - A jain hagyomány szempontjából tehát: - másodlagos irodalom (sekunder szöveg), - amely az eredeti szútrák tanításait közvetíti, de nem helyettesíti azokat.

1. Spirituális értéke

Ha hű marad az eredeti történet szelleméhez, akkor: - segít megérteni olyan alapelveket, mint - a lemondás (vairāgya), - a nem-ragaszkodás, birtoklásról való lemondás (aparigraha), - a mulandóság felismerése (anityatva), - a szerzetesi élet és az erény dicsérete. - Ezért spirituálisan hasznos olvasmány lehet, különösen magyar nyelvű érdeklődőknek, - de tekintélye mindig alacsonyabb, mint: - az eredeti prakrit/szanszkrit szövegeknek, - és a hagyományos jain kommentároknak.

Mit mond a történet Nami királyról?

Nagyon leegyszerűsítve, a jain források alapján:

• Nami király egy nagy hatalmú uralkodó, aki:

- felismeri, hogy a mennyei és földi élvezetek is mulandók, - lemond a trónról, családról, élvezetekről, - és szerzetessé válik, hogy a Tiszta Lelket (ātman / jīva) felszabadítsa.

• A történet célja nem történelmi regény, hanem példa:

- hogy még a legmagasabb világi állapot (királyság, égi élvezetek) is semmi a lelki felszabaduláshoz (mokṣa) képest.

Digambara–śvetāmbara nézőpont

• Śvetāmbara:

- Az Uttarādhyayana-sūtra kánoni szöveg, - ezért Nami király története szent irodalmi környezetben jelenik meg.

• Digambara:

- Az Uttarādhyayana-sūtrát tiszteli, de nem saját āgamaként fogadja el, - Nami király történetének tanítása – a lemondás, a vágyak elhagyása – teljesen összhangban van a digambara nézettel is, - csak a kánoni besorolás más.

Összefoglalva

• A „Nami király megtérése” egy magyar nyelvű, irodalmi válogatás jain szent szövegek (elsősorban az Uttarādhyayana-sūtra) történeteiből.
• A jain vallási irodalomban nem elsődleges szentírás, hanem közvetítő, magyarázó jellegű munka.
• Szellemi értéke abban áll, hogy a jain tanításokat (lemondás, erkölcs, nem-ártás, nem-ragaszkodás)

közelebb hozza a magyar olvasókhoz – feltéve, hogy hűen és tisztelettel bánik az eredeti tanítással.