Röviden: a szó hasonló („lakṣaṇa” = jellegzetesség, ismertetőjel), de a tartalom nagyon más a kettőben.

1. Mit jelent Daśalakṣaṇa a dzsainizmusban?

A Daśa-lakṣaṇa Dharma a dzsainizmusban a „Dharma tíz jellemzője / erénye”. Főleg a Paryuṣaṇa–Daśalakṣaṇa parva idején gyakorolják és magyarázzák.

A tíz erény (digambara hagyomány szerint pl.):

1. Kṣamā – megbocsátás
2. Mārdava – szelídség, alázat
3. Ārjava – egyenesség, őszinteség
4. Śauca – tisztaság (különösen belső tisztaság)
5. Satya – igazmondás
6. Saṃyama – önfegyelem
7. Tapa – vezeklés, lemondás, önfegyelmező gyakorlatok
8. Tyāga – lemondás, nagylelkű adakozás
9. Ākiñcanya – nem-ragaszkodás, „semmit sem birtoklás” belső értelemben
10. Brahmacarya – tiszta erkölcs, szexuális önmegtartóztatás (aszketáknál teljes cölibátus)

Tehát itt erkölcsi–lelki erényekről van szó, amelyeket a lélek tisztulása érdekében kell gyakorolni.

2. Mit jelent a „3 lakṣaṇa” a buddhizmusban?

A buddhizmusban a „három lakṣaṇa” általában az „lét három ismertetőjele” (trilakṣaṇa):

1. Anicca – mulandóság
2. Dukkha – szenvedés, elégedetlenség
3. Anattā / Anātman – nincs örök, maradandó lélek/én

Tehát ez a három a létezők természetének filozófiai leírása.

3. Van hasonlóság?

• Nyelvileg:

– „lakṣaṇa” = jellegzetesség, ismertetőjegy → igen, a szó közös indiai szanszkrit háttérből jön.

• Tartalmilag:

– Dzsainizmus Daśalakṣaṇa = 10 gyakorlandó erény, erkölcsi–spirituális tulajdonság, amelyek megtisztítják a lelket a karmától. – Buddhista 3 lakṣaṇa = 3 ontológiai „törvényszerűség”, amellyel minden feltételezett jelenség rendelkezik (mulandó, szenvedésteli, nem-én).

Ezért mély tartalmi azonosság nincs, csak annyi, hogy mindkettő:

• a valóság és a létezés megértéséhez vezető tanítás,
• fontos alapfogalom a saját vallási rendszerén belül,
• a „lakṣaṇa” szót használja, de nagyon eltérő értelemben:

- dzsainizmus: „a helyes Dharma 10 jellemzője (erénye)” - buddhizmus: „a feltételes létezés 3 jellemzője (filozófiai jegye)”

4. Dzsain nézőpontból

A dzsain tanítás világosan vallja az örök lelket (jīva), a karma finom anyagi kötőerejét, az anekāntavāda-t (sokszempontúság), és a 7–9 tattvát (pl. jīva, ajīva, āsrava, bandha, saṃvara, nirjarā, mokṣa stb.). A Daśalakṣaṇa ezekhez kapcsolódó gyakorlati erényrendszer, nem metafizikai „három jegy”.

Összefoglalva: – Szóhasználatban: van rokonság (mindkettő „valaminek a jellemzői”) – Tanítás tartalmában: a dzsain Daśalakṣaṇa és a buddhista trilakṣaṇa nem azonos jellegű fogalmak, nem egymás megfelelői.