Akkor összefogalásképpen amit Osho mint modern tanító tanított, az általánosan igaz az indiai darshanák szemléletére, hogy azok a jelenségek, amelyek mulandóak valójában létezők, de mégse manniyra léteznek mint az abszolút valóság tudatállapota, kaivalja,
Jain szempontból a kérdésedet így lehet a legtisztábban elválasztani:
- A mulandó jelenségek létezők-e?
Jain dharma szerint: - Minden valóságos dolognak két nézete van: - Dravya (anyag/valódi szubsztancia) – örökké létező. - Paryaya (állapot, módosulás) – állandóan változó, mulandó. - A mulandó formák, testek, gondolatok, érzelmek valóban léteznek, de csak mint módosulások (paryaya), nem mint önálló, örök valóság.
- Relatív (vyavahār) és abszolút (niścaya) nézőpont
Jain anekāntavāda (nem-egyoldalúság) alapján: - Vyavahār-naya (világi, gyakorlati nézet): - “Ez a test van, a világ van, a jelenségek vannak.” - Itt a változó dolgokról is azt mondjuk: vannak, mert a gyakorlati életben így tapasztaljuk őket. - Niścaya-naya (belső, végső nézet): - Valóban, végső értelemben csak a lélek (jīva) örök, tiszta természete a maradandó. - A mulandó állapotok csak átmeneti megnyilvánulások; nem végső valóságok.
Vagyis: - Igen, a mulandó jelenségek léteznek, - de nem olyan módon és nem olyan szinten, mint a tiszta jīva vagy a mokṣa állapota. Ezt fejezi ki Jain dharma: anekānt – több nézőpontból egyszerre igaz és mégis nem-végső.
- A “legfelsőbb” valóság Jainizmusban
Jain tanításban a modern szavak (tūriya, stb.) helyett inkább ezek a fogalmak vannak: - Keval-jñāna – a lélek minden-korlátot meghaladó, végtelen tudása. - Mokṣa / Nirvāṇa – a lélek teljes felszabadulása minden karmától. - Siddha – a végleg felszabadult lélek, amely a Siddhaśilāban marad örökké.
Ez az állapot: - örök (nem mulandó), - változatlan, - tiszta tudat (jīva saját, akadálytalan természete).
Ehhez képest a testi-mentális jelenségek: - csak ideiglenes paryaya-k, - ezért nem azonosak az abszolút valósággal, - de nem is “teljesen hamisak”; csak alacsonyabb fokú, részleges valóság.
- Más darśanákhoz való általánosítás
- Sok indiai iskola valóban különbséget tesz “relatív” és “abszolút” között. - De Jain szemlélet egyedi abban, hogy egyszerre elismeri a mulandó jelenségek valóságát és a tiszta lélek örök valóságát, anélkül hogy a világot puszta illúziónak mondaná.
Ezért egy Jain válasz: - Igen, nagyjából úgy fogalmazhatunk, hogy a mulandó jelenségek “kevésbé végsők”, mint a mokṣa állapota. - De filozófiailag pontosan: mindkettő valóságos a maga szintjén; az abszolút mérték mégis a tiszta jīva és a mokṣa – ez az, ami örök és maradéktalanul valódi.
Ha a Jain mokṣa és a tiszta jīva természetéről szeretnél többet olvasni, itt találsz rövid összefoglalót: „What is moksha”