Jain nézőpontból próbálok válaszolni, és közben röviden utalni Sankhya és buddhizmus felé is, hogy lásd a különbségeket.

1. Mi a jíva (lélek) Jainizmusban?

• Jíva = élő, tudatos „én”

Örök, nem keletkezik és nem pusztul el. Fő tulajdonságai: tudat/észlelés, tudás, boldogság, erő – ezek végtelenek a tiszta állapotban. ( jainknowledge.com)

• Teljesen különbözik a testtől, elméttől, érzelmektől, karmától.
• Minden élő lényben (növény, állat, ember, isten, pokollény) ugyanilyen lélek van – csak a kötöttség foka más.

Részletesebb magyar nyelvű alapfogalmakat a Nav tattva (kilenc alapelv) kapcsán itt találsz: „Understanding the concept of Jain Nav Tattvas (fundamental concepts)”

2. Mi az az ajíva?

• Ajíva = minden, ami nem lélek, tehát nincs tudatosság benne.
• A Jainizmus 6 örök „anyag”-ot (dravya) különböztet meg. Ebből:

- 1 db Jíva - 5 db Ajíva: 1. Pudgala – anyag, test, finom-karmarészecskék is ide tartoznak 2. Dharma-dravya – „mozgás közege” 3. Adharma-dravya – „nyugalom közege” 4. Ákása – tér 5. Kála – idő ( jainknowledge.com)

Ez az öt együtt: ajíva, azaz nem-lélek.

Rövid magyarázat a hat dravyáról: „What is six dravya”

3. Hogyan különül el a „valódi Én” (jíva) attól, ami nem én (ajíva)?

A Jain tanítás ugyanazt a problémát célozza, mint amit te említesz Sankhya és buddhizmus kapcsán: nem szabad azonosítani magunkat azzal, ami valójában nem mi vagyunk.

Ami NEM a lélek, mégis általában „én”-nek gondoljuk:

1. Test (pudgala)

- Magasság, súly, nem, bőrszín, betegség, szépség stb. – mind az anyag jellemzője. - A jíva csak „lakik” a testben, a test meghal, a jíva továbbmegy.

1. Érzékszervek, elme, gondolatok

- Látás, hallás, gondolatok, tervek, emlékek: ezek működési eszközök. - A Jainizmus szerint a tudatosság forrása a lélek, de maga a gondolatfolyam (mint módosulat) nem azonos a lélek tiszta természetével.

1. Érzelmek, indulatok, szenvedélyek (krodha, māna, māyā, lobha)

- Harag, büszkeség, csalárdság, mohóság – karmikus beszennyeződések formái, nem a lélek tiszta mivolta. - Olyanok, mint a „por a tükörön”: a tükör (lélek) fénylő marad, de a por eltakarja.

1. Karma-részecskék

- A Jainizmus egyedülálló módon a karmát finom anyagnak tartja (pudgala), tehát ajíva. - Mégis sokszor úgy érezzük: „Én vagyok haragos / én vagyok irigy / ilyen a természetem.” - A valóságban: „Harag karmám hat rám”, de a „tiszta én” mögötte változatlanul tudatos.

1. Társadalmi szerepek, nevek, státusz

- Férj/feleség, tanár, munkás, gazdag/szegény – mind külső viszony, nem a jíva lényege. - A Jain nézőpont: „Ezek mind átmeneti ruhák, a viselőjük a jíva.”

Ezt összefoglalja a jiva–ajiva témája itt: „What is jiva?” „Ajiva tatva meaning”

4. Hasonlóság és különbség Sankhya és buddhizmus tanításaihoz

Sankhya:

• Purusa (tiszta tudat) ≈ jíva
• Prakriti (természet, test–elme) ≈ ajíva pudgala + egyéb feltételek
• Sankhyában is tanítás, hogy „nem vagy a test–elme folyamat”, hanem a tiszta tudat.
• Különbség: Jainizmus részletes karmás-anyagi rendszert épít, és 6 dravyáról beszél, nem csak Purusa/Prakriti kettősségről.

Buddhizmus:

• Nem tanít örök, változatlan „átmant/jívát”, inkább anattā (nem-én), „nincs maradandó Én”.
• Viszont hasonló a gyakorlat: nem azonosulni a testtel, érzésekkel, gondolatokkal, jelenségekkel.
• Jain nézőpont:

- igenis van örök lélek (jíva), - de neked nem szabad azonosulnod a múló jelenségekkel, mert azok ajíva vagy karmás módosulatok.

5. Rövid, gyakorlati összefoglalás

Jainizmusban:

• „Én” = a tudatos jíva, amely:

- örök, - valódi természete: végtelen tudás, észlelés, boldogság, erő.

• „Nem én” = ajíva, ide tartozik:

- test, anyag, tér, idő, a mozgás/nyugalom közegei, - a karmarészecskék, - a test–elme működéseinek minden átmeneti formája.

• A spirituális út lényege:

fokozatosan felismerni, hogy mindaz, ami változik, nem a valódi Én, és leépíteni a ragaszkodást hozzá (vágy, gyűlölet, szenvedély), hogy a jíva tisztán ragyogjon (moksa).

Erről részletesebben a Nav tattva és hat dravya írásokban olvashatsz: